referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Nedeľa, 25. júna 2017
7. tétel - A barokk
Dátum pridania:18.12.2009Oznámkuj:12345
Autor referátu:Crissyke
 
Jazyk:MaďarčinaPočet slov:2 716
Referát vhodný pre:GymnáziumPočet A4:7
Priemerná známka:2.98Rýchle čítanie:11m 40s
Pomalé čítanie:17m 30s
 

Barokk: 1600-1750

A barokk szó jelentése: barocco = kagylódísz, szabálytalan, nyakatekert díszítés.
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, harcot indított a gazdasági és a társadalmi hatalomban való részesedésért, a társadalom uralkodó osztályává azonban mégsem válhatott. A gazdasági feltételek, a technikai adottságok akkor még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve Európában új gazdasági- társadalmi-ideológiai folyamatok bontakoznak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A reformáció támadásai következtében megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért. S ezt a harcot egy új szerzetesrend kiválóan képzett katonái, a jezsuiták irányították.
Ez volt a társadalmi háttere a barokknak, mely az európai művelődés történetében a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusiránya.
A barokk hatás az irodalomban mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg.
A barokk számára nélkülözhetetlen meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás, a csodálkozás, leginkább formai külsőségekkel érhető el.
Költészetben kedvelt a virtuóz rímtechnika, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költői képek bősége, a meglepő ellentétektől feszülő hasonlatok, s mindezek eredményeképpen az ünnepélyes érzelmeket kifejező patetikus stílus. Különösen kedveltek a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatok, a rokon értelmű mondatok, szavak halmozása, az erős érzelmi tartalmú kifejezések. A barokk nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi lehetőségeit. Új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre. Ezek a nyelvi kifejezések, ellentétek, körmondatok, rímtechnikák főként a barokk eposzban érvényesültek.

BAROKK ALKOTÓK:

Festészet: Rembrandt – Éjjeli őrjárat, Saskia portréi. Rubens – Leukipposz lányainak elrablása, Zsuzsanna és a vének. El Greco.
Jellegzetes barokk épületek: párizsi Szent Péter – Pál templom, vatikáni Szent Péter bazilika, versailles-i palota együttes (egyben klasszicista is).
Zenészek: Bach, Händel, Haydn, Vivaldi – Négy évszak Monteverdi – Ősopera.

A BAROKK VILÁGIRODALMA:

A barokk felújította az eposzt, a hőskölteményt. A barokk kedveli az eposzt, amelyben a hősöknek emberfeletti tulajdonságaik is vannak. Torquato Tasso az olasz barokk legjelentősebb képviselője. Fő műve a „Megszabadított Jeruzsálem“, amely az első keresztes háborúról szól. John Milton „Elveszett Paradicsom“ c. műve ótestamentumi témát dolgoz fel: a Paradicsomból való kiűzetést. Szereplők az Isten és az Ördög. A végén megsemmisül a Sátán. Milton szerint ahhoz, hogy jók legyünk szükségünk van a rosszra is. Lope de Vega közel 200 drámája közül a legismertebb „A kertész kutyája“ című, egy szerelmi háromszög története. Calderon spanyol drámaíró a drámát királyi szórakozássá teszi. Műveiben feltárja a lélek mélységeit. Ezt fogalmazza meg „Az élet álom“ c. művében is.
Pázmány Péter
Váradon született, reformátusként nevelkedett, míg apja meg nem halt. Ekkor anyja egy katolikus emberhez ment feleségül. Jezsuita iskolákban tanult, Bécsben, Grácban, Rómában. Esztergomi érseknek, majd bíborosnak is megválasztották. 1623-ban papneveldét alapított Bécsben, 1635-ben ő alapította a nagyszombati egyetemet. Egyik legnagyobb szónokunk, prédikációs gyűjteménye az Isteni igazságra való kalauz. Vitairatai: Öt szép levél c. munkájában. Elemük az irónia, finom gúny. Észak-keleti nyelvjárásban írt.

Zrínyi Miklós (1620-1664)

A magyar barokk legnagyobb alakja. Ozaly várában született 1620-ban, protestáns főúri családban. Dédapja szigetvári hős, megállították a törököket. Zrínyinek volt egy öccse is, a gyerekek korán elárvultak, apjuk halála után nem sokkal anyjukat is elveszítették. Pázmány Péter vette át nevelésüket. Iskoláit Bécsben, Nagyszombatban végzi. 1645-ben nekifog a Szigeti veszedelem írásának, majd feleségül veszi Draskovits Eusébiát, akit Violának nevez. 1650-ben elveszti Őt, majd újranősül – Lőbl Zsófia Mária bárónő, később gyermekeit is elveszti. Testvérével a magyar érdekeket tartották szem előtt, nádor akart lenni, hadsereget létrehozni, gyakran indul csatára a török ellen. Nem lett nádor, mert a Habsburg főurak bizalmatlanok voltak vele szemben, ezért Wesselényi Ferencet nevezték ki. 1663-ban Bécs is a török elleni hadjáratokra készült, itt sem Zrínyit nevezték ki vezérnek, hanem Montecuccolit, aki a törökökkel békét köt (vasvári béke), a visszafoglalt területeket visszaadják a töröknek. Zrínyi ekkor már halott, egy vadászaton egy felbőszült vadkan halálra sebezte.
Életművét két részre osztjuk:
Prózai művei - Ezekkel a művekkel megteremtette a magyar hadtudományi irodalmat. A „Tábori kis tracta” és a „Vitéz hadnagy” c. műveiben sürgeti a magyar hadsereg létrehozását. Mátyás király életéről való elmélkedés – nemzeti autonóm királyság létrejöttét sugallja.
Ismert prózai műve még az „Az török áfium ellen való orvosság”. Ez egy röpirat, melyben elhangzik a híres mondás: „Ne bántsd a magyart!”.
Lírája – Udvarlóversek, epigrammák, Viola halálát sirató költemények (Ezek nem érik el Balassi szerelmi költészetének színvonalát.)
Fő műve: Szigeti veszedelem
Zrínyi Miklós halhatatlanságát biztosító nagy műve a Szigeti veszedelem. A költő azt állítja, hogy 1645-ben kezdte írni, és egy télen keresztül foglalkozott vele, de ez valószínűleg retorikai túlzás, és a művet 1647-48 telén fejezhette be.
Zrínyi ezzel a művével a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt. Dédapjának a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzában.
Magyar eposzi hagyomány nem lévén Zrínyi az antik és az olasz mintát követte. Ő maga - bár kellő szerénységgel - Homérosz és Vergilius eposzaival mondja rokonnak saját művét. A vergiliusi rokonságot az Aeneisből átvett kezdő sorral is megerősíti: „Fegyvert s vitézt éneklek”. A csodás, mitológiai elemek Zrínyi művében főleg a keresztény vallásból származnak.

Az író megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, így például az úgynevezett eposzi kellékeket is:
I. „in medias res” kezdés → a dolgok közepébe vág
II.invokáció → valamely istenségnek vagy múzsának a segítségül hívása
III.propozíció → a téma megjelölése
IV.enumeráció → seregszemle, a szembenálló hősök, csapatok bemutatása
V.csodás elemek → természetfeletti lények beavatkozása az ember életébe
VI.állandó jelzők és ismétlések
VII.epikus hasonlatok → ezek mindig nagy terjedelműek, részletezők
A kötetet utóhang, a Peroráció zárja. Ebben a költő - szintén antik mintára - halhatatlanságot ígér magának. Ő azonban elődeitől eltérően - híven meghirdetett értékrendjéhez - nem költészete, hanem hazájáért vívott harca révén hiszi azt elérhetőnek.

„Fegyvert s vitézt éneklek, az török hatalmát,
Ki meg merte várni Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Európa rettegte szablyáját.”
„Véghöz vittem immár nagyhirű munkámat,
Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.”

Az eposz egyik fő erőssége a szerteágazó szálak egységét és elrendezését biztosító szerkezete. A szerkesztés egyik érdekes megoldása, hogy a tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezdődik.
I.– VI. ének: Az ostrom előkészítése - A terjedelmes bevezetőben megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátása feltételeit. Felvonul előttünk a hatalmas török sereg, és látjuk a feszület előtt imádkozó Zrínyit. Már itt megtudjuk, hogy mártírhalál vár rá, mivel maga kéri a vértanúságot, halála ezért megdicsőülés. A hosszú bevezető elsősorban arra szolgál, hogy hihetővé tegye: nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget. A törökök ugyanis számbeli és technikai fölényük ellenére egymás után szenvedik el kisebb-nagyobb vereségeiket. Az egymástól elég távol levő két eposzi seregszemle (török sereg: 1. ének - magyar sereg: 5. ének) különbsége szintén azt mutatja, nyers erő az egyik, mindent vállaló hősiesség a másik oldalon. (magyar győzelem Siklósnál és az Almás pataknál).
VII.- XIII. ének: Az ostrom, a magyarok győzelme - A vár ostromát bemutató hét ének - a hetediktől a tizenharmadikig - szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A tömörítésre példa, hogy Zrínyi a különböző forrásokból ismert tíz ostrom helyett egyetlen hatalmas ostromot ír le a X. énekben. A változatosság követelményét, főleg az epizódok kitűnő elhelyezésével oldja meg a költő. A VII. énekben megjelenik Demirhám és Deli Vid bajvívása. A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot, a X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg (IX. ének). Fontos szerepe van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesül a vár súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra. Mellékesemények: Deli Vid és Borbála, Demirhám és Kumilla szerelme (Kumilla halálával ér véget).
XIV.- XV. ének: A történelmi valóság, a vereség - A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. Zrínyit egy janicsár eltévedt golyója találja el. A fény fiai, Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig fölviszik a mennybe - fizikai megsemmisülésük ellenére - diadalmaskodnak.
Külön színt ad stílusának szóhasználata: a finom nyelvi fordulatok, a délnyugat-dunántúli tájszók, és a szultán környezetét hitelesen felidéző török nyelvi elemek.
Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztető felhívása: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényével megmenthető az ország, ki kell űzni a törököt. Zrínyi művészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll (azaz utal a szigetvári várostrom évére).
Szulimán pozitív figura, bár pogány, ha nem lenne kegyetlen a keresztények közt is megállná a helyét. Vitéz, bölcs és kemény, az egész világ rombolására elég lenne. A várvédő Zrínyi ellenállhatatlan harcos, erejét költői túlzásokkal érzékelteti a költő.

Gyöngyösi István (1629-1704)

Költészete: túldíszített, bőbeszédű, lírai betétek, tájleírások, szereplőit mitológiai tulajdonságokkal ruházza fel. 1664 – Márssal társalkodó Murányi Vénusz - Wesselényi Ferenc és Széchy Mária esküvője, érdekházasság, Wesselényi Murány várát akarja a Habsburgok számára, nincsenek jellemrajzok. Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága – főúri szerelmet énekel meg.
A kor erdélyi írásbelisége – a kuruc költészet
A 17. és 18. században, Erdélyben megjelenik egy sajátos műfaj, a mémoire (emlékirat). A társadalomról, magánéletről, vallási viszonyokról szól, egyfajta önéletrajz. Az erdélyi emlékiratírók: Kemény János, Bethlen Miklós (= fogságban írták önéletrajzaikat), Bethlen Kata (= Bethlen Miklós unokahúga, 1762 – Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása), II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen.

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

Édesanyja Zrínyi Ilona, mostohaapja Thököly Imre. Életcélja a magyar nemzeti függetlenség volt. Franciáktól kér segítséget, lelepleződik, összeesküvés vádjával kerül börtönbe. Lengyelországban bujdosva írja két fontos művét: Egy bűnös vallomásai (Confessiones) – életregény, megmagyarázza cselekedeteit. Emlékiratok (Mémoires) – Francia nyelven, hadvezéri tevékenységéről.

Mikes Kelemen (1690-1761)

Zágonban született. 17 évesen nagybátyja ajánlására bekerül II. Rákóczi Ferenc szolgálatába. Rendületlen hűséggel szolgálta őt. Bujdosásai idején írja leveleit nagynénjéhez, P.E. grófnőhöz. 1717 és 1758 között 207 levelet ír (Törökországi levelek). Leveleiben mintha válaszolna nénje kérdéseire, mintha valaha is találkoztak volna, de valószínűleg az nem is létezett. Gyakran ír egyhangú életéről, legszebb részek Rákócziról szólnak.
A ROKOKÓ: Könnyebb stílusú, a miniatúrákat kedveli, szintén túldíszített. Célja a szórakoztatás. (Amade László – (Bős) Katonaének, Faludi Ferenc – Téli éjszakák c. novelláskötet, A pipáról – 1. magyar szonett, Forgandó szerencse c. vers)
A KURUC KOR NÉVTELEN IRODALMA: Kiadójuk: Thaly Kálmán. Nemesi kuruc költészet – Bónis Ferenc keserve, Thököly haditanácsa, Bujdosó költészet – Buga Jakab éneke (rongyos végvári vitézek beszélgetnek), Kuruc vitézi költészet – Csínom Palkó (győzelem és remény hangja szól), Rákóczi kesergője (fájdalom), Virágének (sokszínű szerelmi költészet) Kertemben nyílt piros rózsa

 
Copyright © 1999-2016 News and Media Holding, a.s. - všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.