referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Nedeľa, 23. apríla 2017
5. tétel - A reneszánsz világirodalom
Dátum pridania:22.12.2009Oznámkuj:12345
Autor referátu:Crissyke
 
Jazyk:MaďarčinaPočet slov:2 830
Referát vhodný pre:GymnáziumPočet A4:7.5
Priemerná známka:3.00Rýchle čítanie:12m 30s
Pomalé čítanie:18m 45s
 

Reneszánsz XIV.-XVI.sz.
A reneszánsz-kor embere szakított a középkor egyoldalúan vallásos szemléleteivel és az ókori görög-római világ életfelfogásában kezdte el értékelni a világot és az életét. Tehát, újraélednek az antik eszmények. Maga a szó (reneszánsz) francia eredetű „újjászületést” jelent. A kor megpróbálja újjáéleszteni az ókori hagyományokat, ideálokat és formákat.
A reneszánsz visszatér az antikkor reális, földi valóságához, az eszmevilág középpontjában nem az Isten áll, hanem az ember és a földi élet. (újvilág) Ezt a gondolkodásmódot nevezzük „humanizmusnak” = emberközpontú világnézet! A reneszánsz stílus Olaszországból (Firenzéből) indult. A társadalomvezető réteg már nem a feudális nemesség, hanem az egyre gazdagodó polgárság, főleg kereskedő családok pl.: Medici és Stozzi család.

A reneszánsz korszakai:

1.Itáliai korszak (1300-1600): trecento (1300), quatrocento (1400), cinquecento (1500) – latin nyelvűség

2.Reformáció irodalma (16. – 17.század): vallási indíttatású, megerősödnek a nemzeti nyelvek Művészetek

1. Építészet:

• szeretik a hatalmas méreteket
• szimmetria alkalmazása (az egyik oldal a másiknak a tükörképe)
• vízszintes tagoltságot párkányokkal hangsúlyozzák
• ablaksorok, ablakoromdíszek
• oszloprendek, az ókori Dór Ión, Korinthoszi oszlopokat elevenítették fel.
• kupolák alkalmazása
• eltűnnek a tornyok és a csúcsívek
Michal: Szent Péter Bazilika tervezése

2. Szobrászat: egyértelműen érvényesül a görög-római hatás. Már önálló műfajjá vált:

• valósághű ábrázolásra törekedtek
• tanulmányozták az emberi test arányait
• jellemző az 1alakos életnagyságú szobrok készítése
• legkedveltebb anyag pl.: Michelangelo-nál a márvány, Donatello-nál a bronz!
Michelangelo: Pieta, Dávid, Mózes;
Donatello: Dávid, Guattemalate;

3. Festészet:

-eljut a reális (valóságos) ábrázolásmódhoz. A kódexek díszítőelemei között feltűnnek a természetet utánzó háttértájképek, színes virágok, madarak stb. Aperspektíva (= távlati ábrázolás, a közeli alak nagy és a messzebbi alak kisebb lesz.) alkalmazása! Vászon és olajfesték használata.
Témakörök: vallás, mitológia. Portré, tájkép, freskó festészet.
Michelangelo: Sixtusi-kápolna mennyezetfreskói
Leonardo: Utolsó vacsora, Mona-Lisa
Raffaello: A három grácia
Botticelli: A tavasz, Vénusz születése

4. Zene: megjelenik a többszólamú ének, a kotta. Elkezdenek működni néhány tagból álló kamarazenekarok.

Világirodalom

Francesco Petrarca

Itáliai születésű, humanista költő. Latinul verselt és a földi élet iránti lelkesedése áradt költeményeiből!
• Africa c. eposza a Carthágói Hannibal serege ellen harcoló Scipio hadvezér tetteit örökíti meg.
• Daloskönyv - verses költemény (366 vers), Laurának írja őket, nem mind szerelmes vers (plátói szerelem).
Petrarca szerelmi lírája már igazi szerelmi költészet, ugyanis Laura nem égi lény, hanem földi nő, bár a költő isteníti, magasztalja. A hozzáírt versek a költő boldogtalanságáról, reménytelen szerelméről, vágyáról, Laura szépségéről szólnak. A versek formája szonett (4+4+3+3- az 1. és a 2. versszak 4 soros, rímképlete: abba, a 3. és a 4. versszak 3 soros, ezt a 2 versszakot keresztrím köti össze: cdc – dcd)! Ő a szonett megteremtője.
A szonettben lelkének minden rezdülését, szerelmének minden árnyalatát őszintén megvallja (bánat, tépelődés, fájdalom, szomorúság, boldogtalanság, remény stb.)
• Áldott a nap - Laura emléke az, mely áldottá, széppé varázsol mindent: a gondokat, könnyeket éppúgy, mint a reményt és magát a szerelmet. Áldja a napot, amikor meglátta Laurát.
• Ti szerencsés füvek, boldog virágok - Ember és táj különleges kapcsolatát írja le. Laura jelenléte képes megszépíteni a természetet, a táj egyes motívumai (füvek, virágok, part) Laura szépségét sugározzák, Laura emlékeit őrzik. A vers utolsó soraiban felszínre tör az elfojtott vágy, a féltékenység. Féltékenyen tekint a természetre, mely közelről csodálhatja Laura szépségét!

Miquel de Servantes

A spanyol reneszánsz legnagyobb képviselője. Fő műve a Don Quijote c. regény. Célja kigúnyolni a kor divatos lovagregényeit. La Manche falujában él Don Quijote, aki annyi lovagregényt olvasott, hogy azt hiszi a történetek igazak, és hasonló kalandokra vágyik. Felnyergeli lovát, Rosinantét, fegyverhordozójául Sanchot választja. Egy igazi lovag mindig szerelmes, ezért ő is választ magának egy hölgyet, egy tenyeres-talpas parasztlányt, Dulciniat.

Giovanni Boccaccio

Szintén Itáliai származású, pályáját versek írásával kezdte, de a novella megteremtőjeként vált világhírűvé!
Dekameron: „10 nap története”- az 1348-as pestis idején 7 lány és 3 fiú jött össze a Santa-Maria templomban és úgy döntöttek, hogy egy időre kivonulnak Firenzéből a borzalmak városából, egy messze fekvő villába, s ott szórakozásaikat (tánc, lakoma, játékok) érdekes történetek elbeszélésével fogják váltogatni 10 napon át a 10 résztvevő mindegyike naponta egy történetet fog előadni mindig az arra a napra megválasztott téma szerint.
Témák: szerelem, erotika, papok, szerzetesek álszentsége, tudatlan orvosok, kereskedők, parasztok története!
Furcsa históriák, régi mesék, sikamlós történetek, pletykák, humoros történetek elevenednek fel. A novellában nyoma sincs a középkor szigorú erkölcsének, helyette a földi élet örömei és élvezetei dominálnak. A novelláknak nincs címük az író cím helyett röviden, összefoglalja a történet lényegét.
Legismertebb novellák: A sólyom feláldozása
Az arkangyal szárnyatolla
A féllábú daru
A fülemüle
A sólyom feláldozása (5. nap 9. novellája)
Federigo szerelmes Giovannába, aki rá sem hederít. Az udvarlásban eltékozolja minden vagyonát. Elszegényedve élt kis birtokán kedvenc vadászsólymával! Az asszony fia azonban összebarátkozik Federigoval, különösen a sólymot kedveli. A gyermek megbetegszik, és a sólymot kéri anyjától gyógyító ajándékként. Giovanna kénytelen meglátogatni Federigot, ki szegénységében tálalja fel ebédre a sólymot. A gyermek meghal, Giovanna azonban szerelemre gyúl, és hozzámegy Federigohoz!

William Shakespeare

Stratfordban született. Apja jómódú polgár volt, később fokozatosan elszegényedett. Fiát szülővárosába járatta iskolába. 18 évesen feleségül vette a nála 8 évvel idősebb Anne Hathawayt, 4 gyermekük született. Később Londonba költözött, ahol elkezdte színházi pályafutását. Színművészeti rendezői íróvá vált, meggazdagodott és résztulajdonosa lett a Globe színháznak. Élete alkonyán búcsút mondott a színpadnak, visszavonult a szülővárosába és ott halt meg. Munkássága 3 korszakra osztható:

1. Optimista korszak: műveit a harmónia jellemzi és főleg vígjátékokat írt:

• A makrancos hölgy
• Sok hűhó semmiért
• Szentivánéji álom
• A windsori víg nők
• Vízkereszt, vagy amit akartok

2. Nagy tragédiák kora: Shakespeare „sötét korszaka” kibékíthetetlen ellentmondások, emberi gonoszságok, megjelenése jellemzi a műveket:

• Julius Caesar
• Hamlet
• Rómeó és Júlia
• Lear király
• Antonius és Kleopátra
• Macbeth
• Othello

3. Ismét Optimista korszak:

• Vihar
• Téli rege
• VIII. Henrik

Rómeó és Júlia

A mű a szerelem, a párválasztás drámája. A történet az észak-itáliai Veronában játszódik. A főhősök –Rómeó és Júlia- szakítanak a középkori szokásokkal, mely szerint a házasságot gazdasági, politikai érdekek alapján a családok, családfők kötik, s a gyermekek feltétlen engedelmességgel tartoznak a szülőknek. A két fiatal az önzetlen, tiszta szerelem, a hűség mintaképévé vált! A cselekmény több szálon fut, melyek többször keresztezik egymást. Verona 2 családja, a Montague és a Capulet család ősi viszálya meghatározó a történetben. Az értelmetlen ellentét már a 2 család szolgáit is szembeállítja egymással, mindennapossá válnak az utcai összetűzések.
A mű középpontjában a két fiatal szerelme áll. Az első látásra fellobbanó érzés tartósnak bizonyul. Le tudják győzni előítéletüket, hiszen a hagyomány szerint a másik család tagjait gyűlölniük kellene. Tudják, hogy cselekedetük ellent mond a hagyományoknak, ezért szerelmüket titokban tartják. A szülők tudta és beleegyezése nélkül házasságot kötnek, de ezt nem merik nyilvánosságra hozni. [a Rómeó és Júlia tragikus konfliktusának középpontjában két egymástól elütő és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend küzdelme áll. Az egyik oldalon a középkori feudális rendszer a maga gyűlölködésével, az érdekházasságokkal, és a szülői önkényével, a másikon az új erkölcs, a reneszánsz rend a szerelem megható szépségével és az érzelmek szabadságával. A régi világ kihunyóban van, sok tekintetben már nevetségesnek és értelmetlennek látszik.]
Bár a Júlia magmentésére szőtt terv kudarcba fulladt, mégis e házasság, s azt követő tragédia döbbenti rá a két családot viszályuk értelmetlenségére. A két család, gyermekeik holteste felett békél meg egymással!
Tartalom: Veronában a 2 cs. cselédei összevesztek. Benvolio próbál rendet teremteni, de Tybalt párbajra hívta ki, végül a herceg teremt rendet:„aki még 1x viszályt szít, az életével fizet érte”. Rómeót reménytelen szerelem emészti, mivel Róza nem viszonozza érzelmeit. Benvolio végül rábeszéli, hogy menjenek el a bálba mely a Capulet-házban lesz. Paris gróf megkérte Júlia kezét. R&J a bálban találkoznak egymással, mindketten a dajkától tudják meg kilétüket, hogy mind a ketten az ellenséges család sarja. A szerelmesek még az éjjel megvallják egymásnak érzéseiket. Lőrinc barát vállalja, hogy összeadja a fiatalokat. Rómeó a dajkával megüzeni a jó hírt. Lőrinc barát tartja a szavát, a szerelmesek egybekelnek. Tybalt és Mercutio összecsap, Mercutio megsebesül és meghal. Rómeó sem tudja magát türtőztetni, összecsap Tybalttal, aki holtan esik össze. Benvolio figyelmezteti Rómeót, hogy meneküljön. A herceg ítéletet hoz, Rómeót száműzi Veronából! Lőrinc barát Montovába küldi Rómeót, amíg ő megpróbálja helyrehozni a dolgokat, ígéri, hogy mindenről értesíti. Időközben Capuletné közli Júliával, hogy Paris gróf megkérte a kezét és csütörtökön lesz az esküvő. Júlia elmegy Lőrinc baráthoz, elmesél mindet. Szerinte csak egyetlen kiút van, mégpedig ha öngyilkos lesz. Lőrinc barát 1 megoldást javasol: 1 gyógyszert ad Júliának, amitől 42 óráig tetszhalott állapotban lesz, eltemetik a családi kriptában, értesíti Rómeót, és együtt várják az ébredést. Reggel a dajka találja meg a „halott” lányt. Rómeó Baltazártól értesül Júlia haláláról, mert akit Lőrinc barát küldött, 1 félreértés folytán nem tudta eljutatni hozzá a levelet, azt hitték, hogy pestises. Rómeó gyorsan ölő mérget vásárol és visszaindult Veronába. Paris Rómeót sírgyalázónak tekinti és összecsapnak, Paris meghal. Rómeó a halottnak vélt Júlia mellett kiissza a mérget. Júlia felébredt, látván halott kedvesét, Rómeó tőrével végez magával. Mindenki megérkezik Lőrinc barát, elmeséli a 2 szerelmes történetét, melyet Rómeó levele is igazol. A két család gyermekeik holteste felett békél meg egymással!
Hamlet, a dán királyfi

A Hamlet cselekménye csak részben Shakespeare fantáziájának szülötte. Alapjául egy XII. századi monda szolgált. A monda vezérgondolatát megtartotta, de a cselekményt jó néhány saját ötlettel gazdagította.

• 1. felvonás: expozíció: Hamlet most tért vissza a wittenbergi egyetemről, miután megkapta a hírt: az apja, az öreg Hamlet király meghalt. Az anyja, Gertrúd királyné feleségül ment férje fivéréhez, Claudiushoz. A katonák elmondják Hamletnek, hogy halott apjának szelleme megjelent előttük. A szellem Hamlet előtt is megjelenik, és Claudiust nevezi meg gyilkosaként. Hamlet tehetetlenül vergődik, mert nem tudja eldönteni, hogyan álljon bosszút apja haláláért.

• 2. felvonás: bonyodalom: Zaklatott lelkiállapotában Hamlet eltaszítja magától szerelmét, Ophéliát is. Mindkettejüket szemmel tartja az udvari főkamrás, Polonius (Ophélia apja) és maga Claudius, a trónbitorló is, aki Hamlet különös viselkedése alapján gyanakszik, hogy unokaöccse sejti az igazságot. Vándorszínészek érkeznek az udvarba, akik Hamlet kérésére eljátsszák az apja meggyilkolását. Ha Claudius bűnös, elárulja magát, s akkor már nincs ok a bosszú halogatására.

• 3. felvonás: tetőpont: Az előadás kritikus jelenete után Claudius fölugrik, és földúltan visszavonul lakosztályába. Anyjának szemrehányást tesz a házasságért. A függöny mögül nesz hallatszik, Hamlet azt hiszi, hogy a király rejtőzik ott, és a kárpiton keresztül leszúrja a hallgatózó Poloniust.

• 4. felvonás: hanyatlás: Claudius Angliába küldi Hamletet, valójában száműzetésre. A 2 udvaronc, akik Hamletet kísérik, levelet visznek a királytól. Nem tudják, hogy abban az áll, hogy Hamletet ki kell végeztetni. Hamlet a levelet kicseréli, a 2 udvaronc megölését tartalmazóra. Hamlet hazatér Dániába.

• 5. felvonás: katasztrófa: Hamlet értesül Ophélia haláláról. Laertés (Ophélia bátyja) visszatér Franciaországból. Laertés és Hamlet a lány nyitott sírjában birkóznak egymással. Claudius párbajt rendez az ellenfeleknek. Laertés kardja hegyét méregbe mártja. A küzdelemben Hamlet felkapja Laertés elejtett kardját, s azzal vív tovább. Mindketten halálosan megsebesülnek. Gertrúd iszik a mérgezett kehelyből. Mikor Hamlet megtudja, hogy Claudius az italt és a kard hegyét megmérgezte, egyetlen döféssel megöli őt. Ám ő is haldoklik. Megérkezik Fortinbras norvég királyfi. Hamlet utolsó szavaival őt jelöli meg utódjául!

Szonettjei:

A lírai műfajba tartozik. 154 Shakespeare-szonettet ismerünk. 2 címzetjük egy titokzatos gróf és egy titokzatos fekete hölgy. Főleg a szerelem jelenik meg témaként.
LXXV. szonett
Szerelmes szonett. Nincsenek versszakok, ambivalensen látja a szerelmet. A szerelem az embernek természetes igény, mely nélkül nem tud létezni, de egyben kínozza is őt. A fokozás eszközével ír.
„Koldus-szegény királyi gazdagon.
Részeg vagyok, és mindig szomjazom.”
Paradoxonok, a keresztrímek is az ellentétességét akarják mutatni a versnek.

 
Copyright © 1999-2016 News and Media Holding, a.s. - všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.