referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Štvrtok, 25. mája 2017
Apáczai Csere János és Jan Ámos Komenský iskolaújító tevékenysége
Dátum pridania:31.05.2007Oznámkuj:12345
Autor referátu:cvachtalka
 
Jazyk:MaďarčinaPočet slov:2 455
Referát vhodný pre:Vysoká školaPočet A4:6.8
Priemerná známka:2.99Rýchle čítanie:11m 20s
Pomalé čítanie:17m 0s
 
Apáczai Csere János és (latinosan:) Comenius János kortársak voltak, sőt nagy valószinűséggel találkoztak is. Egyazon időszakban tevékenykedtek Erdélyben, s bár kerestem, nem találtam említést arról, vajon valóban ismerhették-e egymást.
Így az sem túl meglepő, hogy iskolaújító törekvéseik és általában véve is, a világról alkotott nézeteik nagyon sokban hasonlítanak egymáshoz.

A 17. század a változások időszaka. Változik a neveléstörténet és általában véve a gyermekek megítélése a családban és a társadalomban is. Eddig hatalmas volt a csecsemőhalandóság, és a szülők azzal védték saját lelküket, hogy nem engedték magukhoz közel gyermekeiket. Így könnyebb volt elviselni ha elveszítették őket. A 17. században viszont fejlődik a gyermekgyógyászat, így csökken a mortilitás. Ennek következtében a szülők elkezdik dédelgetni, babusgatni utódaikat, és nagyobb hangsúlyt fordítanak okttásukra is.

Johannes Amos Comenius 1592-ben látta meg a napvilágot a cseh Nivnice nevű falucskában. Szülei uradalmi cselédek voltak, és mivel korán meghaltak, nagynénje neveltette őt, méghozzá a cseh testvérek szekta iskolájában, természetesen annak szellemében. Később latin nyelvű gimnáziumban, majd a herbouri valamint a heidelbergi egyetemeken folytatta tanulmányait. Ez utóbbiban ismerkedhetett meg Alstedt tanaival, s innen szivároghattak be nézeteibe az enciklopédista elvek. Elméletének két fő pontja van:

1) az összes ismeretet a legegyszerűbb, legáltalánosabb alapfogalmakra kell visszavezetni,

2) ki kell dolgozni ezeknek a gondolatoknak az egymáshoz való kapcsolódásának rendszerét, s eme „tudományok tudománya“ a pánszófia.

Hitt abban, hogy csak a tudás az, ami helyrehozhatja a hanyatló világot, és segíthet megtalálni az emberek helyét benne. Nagyon sok művet írt, köztük didaktikai (Didactica magna), latin nyelvkönyveket (Janua linguarum aurea reserata, Vestibulum, Ianua, Atrium) és még számos filozófiai, teológiai, gazdaságtörténeti, régtészeti, földrajzi, politikiai és pedagógiai (Pansophia, Pampaedia) tanulmányt és könyvet. Ezekben fejtette ki reformgondolatait az oktatásügy modernizálásáról.

Pánszofisztikus elméletét gyakran a saját rendtársai sem nézték jószemmel, mert azt vallották, hogy a mindentudás csak Isten kiváltsága lehet. Emiatt egyházi zsinat elé is idézték, de végül felmentették a vádak alól.

A vesztfáliai béke (1648) után kapott meghívást Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonytól, hogy jöjjön Sárospatakra, vegyen részt a kollégium újraszervezésében. (Ennek okaira még Apáczainál visszatérünk.) Comeniust elsősorban mint újszerű latin nyelvtankönyvek íróját ismerték, ezért fő céljuk vele az volt, hogy a diákoknak nyújtson korszerű ismereteket latin nyelvből. Erdélyi évei alatt hétosztályos pánszófikus iskolát akart létrehozni, melyből három osztályt sikerült is kiépíteni. A diákok tananyagát koncentrikus, egymásra épülő és fokozatosan bővülő körökként képzelte el, és így is építette fel. Vallotta, hogy ez a tanulásra való leghatásosabb módszer. Elsősorban latint tanított, de nem az antik, klasszikus nyelvet, hanem igyekezett a mindennapi életben hasznosítható ismereteket átadni.

Comenius világszemléletének középpontjában Isten áll, de rengeteg új gondolatot vezetett be. Szerinte az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Saját kora tudományos eredményeit ötvözni akarta a mély, bensőséges vallásossággal. Hitt abban, hogy minden gyermekkel eleve adott az eszesség, ezért mindegyik gyermek nevelhető, sőt nevelni is kell! Nagyon demokratikus és opimista pedagógiai alapelvek ezek. A gyermekek olyan mértékben nevelhetők, mint később soha, épp ezért hangsúlyozta a szülők felelősségét, ugyanakkor vallotta, hogy az élet minden szakaszában fontos, hogy képezzük magunkat. Ezek az eszmék még a mai világban is igencsak moderneknek mondhatók.

Rámutat, hogy mivel kevesen vannak, akik igazán értenek a gyerekneveléshez, minél hamarabb képzett tanítókra kell bízni őket. Ez azért is fontos, mert jó társaságban sikeresebb a munka, hiszen a tagjai példát mutatnak egymásnak ösztönzőleg hatnak a másikra.

Olyan didaktikai és metodikai alapelveket dolgozott ki, melyek az iskolai gyakorlat szerves részét alkotják mind a mai napig. Alapelvei a következők:

* Szemléletesség – Francis Bacon nézeteit követve hangsúlyozza a taapsztalat fontosságát. A megismerésbe minél több érzékszervet kapcsoltat be. A megszerzett tapasztalatokat követheti az általánosítás.

* Tudatosság – ebben a pontjában a tekintélyelvűség ellen szólal fel. Ne azért fogadjunk el bizonyos tényeket, mert azokat tudós szerzők megállapították, hanem azért, mert tudatosan megértettük és megemésztettük őket.

* Rendszeresség – fontos, hogy a tananyag szerkezete logikus legyen. Az ismereteknek szervesen egymásra kell épülniük, és az előzmények készítsék elő a következőket.

* Következetesség – Comenius figyelembe veszi a diákok életkorát is, és ahhoz mérten szabja meg, milyen korban mekkora mélységben kell elmélyedni egy adott témakörben. Továbbá hangsúlyozza, hogy a szellemi oktatáson kívül figyelni kell a tanulók kézügyességének fejlődésére is.

* A tananyag koncentrikus bővítésének elve – ez kiemelkedő helyet foglal el Comenius didaktikai rendszerében. Az iskola minden fokán mindent tanítani kell, csak éppen fokozatosan bővülő rendszerben. Így a megszerzett tudásanyag egységet alkot már a legalacsonyabb szinten is.

Ezen elvekhez csatol még további szabályokat is. A tanításban haladjunk:

1. Az egyszerűtől az összetett felé
2. A konkréttól az elvont felé
3. A tényektől a következtetések felé
4. A könnyűtől a nehéz felé
5. A közelitől a távoli felé

Egy négylépcsős iskolarendszert vázol, melynek minden fokozatát hat évig tartó nevelés, képzés ölel fel:

1. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl.
2. A gyerekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola.
3. A serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis a gimnázium.
4. Az ifjúkor iskolája az akadémia és a külföldi utazások.

1. A gyermeknevelés alapvető szintje a szülői ház. Az édesanyák lelkére köti, neveljék csemetéiket szeretettel, valásoasan, fejlesszék erkölcsi erényeiket, hiszen a gyerekek még tiszták és ártatlanok, hisz a veleszületett bűnön kívül még semilyet sem hordoznak. A nevelés ezen szakaszában engedélyezi a testi fenyítést is, de a magasabb szinteken már elítéli azt. A kisgyermekkor utolsó szakasza a tudomány első elemeié, így hatéves kor előtt szabályszerű oktatást ír elő. Ezt tisztes nők, édesanyák végezzék, akik gyűjtsék össze a gyermekeket négytől hatéves korig (így biztosítva a közösséget gyermekeiknek). Ezzel Comenius az óvoda előképét vázolta.

2. Hattól tizenkét éves korig az összes gyermek (mindkét nem) anyanyelvi iskolában kell taníttatni olvasásra, írásra, számtanra, mértanra, énekre, katekizmusra, erkölcstanra, gazdasági és politikai ismeretekre és földrajzra, valamint át kell nekik adni a mesterségek legfőbb, legáltalánosabb fogásait. Anyanyelvi iskolát minden településen kell alapítani.

3. Gimnáziumba (latin iskola) a 12-18 éves fiúgyermekeket tanácsolja, méghozzá azokat, akik arra érdemesek, és felsőbb tanulmányokra törekszenek. Itt a tardicionális négy nyelvet, grammatikát, rétorikát, matematikát, asztronómiát, zenét, fizikát, történelmet, földrajzot, etikát és teológiát oktatják. Gimnáziumot minden városban kell alapítani.

4. Az akadémiák feladata a szaktudományos képzés. Ilyet minden államban, vagy a kiterjedtebb államok nagyobb területi egységeiben kell alapítani.

Comenius írta le elsőként a (máig is érvényben levő) osztály- és tanórarendszert. Az iskolák időbeosztása addig városonként változott (kivéve a jezsuitáknál). Ebbe a rendszertelenségbe vitt rendszert, mikor megszabta, hogy a felvételi ősszel legyen, a tanév pedig tavasszal érjen véget. A tanítás folyamatát pedig egyórás foglalkozásokra bontotta.

Voltak túzottan optimista nézetei is. Például vallotta, hogy midnenkinek minden megtanítható. Vagy úgy gondolta, hogy egy tanító (segédtanítók közvetítésével) akár többszáz diákot is taníthat egyszerre.

Comenius alkotta meg a művelődéstörténet első harmonikus szintézisét, nevelési, didaktikai elvei a mai napig is használatosak a közoktatásban.

Apáczai Csere János Apácán, Erdélyben, az Olt folyó mellett látta meg a napvilágot 1625-ben. Családja nem volt túl szegény, alapvető tanulmányait a falu kálvinista iskolájában végezte, később Kolozsvárott a református kollégiumot látogatta. Gyulafehérváron filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett, majd külföldi tanulmányokba kezdett - Franeker, Leyden és Utrecht egyetemein világhírű professzorok előadásait hallgathatta, Harderwijk újonnan alapított egyetemén pedig teológiai doktori címet szerzett. Megismerkedett Descartes és a karteziánusok gondolataival, és ez nagy hatással volt a saját puritánus elveire is. Hazatérte után a gyulafehérvári kollégiumban tanított görögöt, hébert, logikát és poétikát, valamint a poétikai osztályt vezette. Később egy szerencsétlen konfliktus miatt a kolozsvári kollégiumba került, ahol teológiát, hébert, görögöt és természetbölcseletet tanított.

Ebben az időszakban nagyon kevés kálvinista iskola létezett, ezért igyekeztek alapítani ilyeneket. Hogy a diákság ne katolikus, jezsuita, esetleg külföldi egyetemeken tanuljon tovább. Képzett fiatalokra ugyanis az erősödő Erdélynek egyre ngyobb szüksége volt.

Apáczai fő műve: A Magyar Enciklopédia. Sokan támadták érte, hogy nem önálló műve – kora tudományos ismereteit gyűjtötte össze benne anyanyelvén. Mivel Erdélyben hiányzott az anyanyelvű tudományosság, ez a mű hiánypótló volt. Előtérbe kerültek a kor természettudományi eredményei: a csillagászat, a számtan-mértan, a fizika, az orvoslás, a botanika, a logika, a teológia, a történelem, az etika, a neveléstudomány, a politika-elmélet és a filozófia. Descartes, Ramus, Regius, Scribonius, Amesius és Alstedius műveiből készített fordítást. Azt vallotta, hogy a csecsemő is távolabb lát el, ha óriás vállára ül, így nincs szégyellnivalója azért, hogy nem teljesen önálló művet alkotott. Sajnos óráin nem nyílt alkalma használni is a könyvet, mivel Rákóczi fejedelemtől erre nem kapott engedélyt.

A „tudni szükséges“ dolgokat felosztotta csoportokba:

a) Alapvetés – ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. Szerinte a világ fogalmi úton a matematika és a geometria segítségével ismerhetõ meg. A világot alkotó "testecskék" (korpuszkulumok) mozgásával pedig a mechanika foglalkozik.

b) Természettudományok – csillagászat, földrajz-fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszichológia, állattan-növénytan-ásványtan, városépítés-mezőgazdaságtan. Ez a rész mintegy felét teszi ki az egész műnek.

c) Humán tudományok – történelem, erkölcstan-államtan-iskolaszervezettan.

d) Teológia – Amesius munkái alapján állította össze.

Felvázolta egy átfogó oktatási rendszer kiépítésének tervét, melyben (Comeniushoz hasonlóan) fontos helyet foglalt el a felnőttoktatás. Részletes tervet dolgozott ki egy akadémia felállítására, s javasolta, hogy a diákok az elvégzése után szerezzenek nemesi rangot. Továbbá hangoztatta, hogy z egész akkor érne valamit, ha az akadémia mellett létesítenének egy nyomdát, botanikus kertet és könyvtárat is. Sajnos nem állt módjában ezt az akadémiát valóban létrehozni.

Apáczai érdeme, hogy szintetizálta kora legjelentősebb ismeretiet, s összekapcsolta őket a vallással. Hirdette a természet megismerését, az egyéni tapasztalatok fontosságát, az anyanyelvi oktatás szükségességét. Hitt a nevelés minenható erejében. Meggyőződése volt, hogy ez az egyetlen út, mely segítségével Erdély beilleszkedhet a fejlett nemzetek közé.

Több művében foglalkozott a tanár-diák kapcsolattal, valamint azzal, milyen is legyen a pedagógus:

a) A tanító erkölcsösen éljen, tanítványainak jó és dicséretes példát adjon.
b) Elég tudós legyen hivatalának betöltéséhez.
c) Tudását jó lelkiismerettel másoknak is adja át.
d) Tanítványait mint atyjuk szeresse, tanítsa őket világosan, röviden és teljességesen.
e) Említse meg őket Isten előtti könyörgésében.
f) Ajándékokon ne legyen kapdosó.
g) Törekedjen arra, hogy tanítványai erkölcsét és nyelvét fejlessze.
h) Szerettesse meg magát tanítványaival.
i) Tanítói munkáját külömb-külömb féle elmékhez jól alkalmaztassa.

Apáczait minden neves magyarországi gondolkodó és iskolareformer példaképének tekintette.
 
Copyright © 1999-2016 News and Media Holding, a.s. - všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.