referaty.sk – Všetko čo študent potrebuje
Streda, 29. marca 2017
Az ember tragédiája
Dátum pridania:09.11.2007Oznámkuj:12345
Autor referátu:laury
 
Jazyk:MaďarčinaPočet slov:2 247
Referát vhodný pre:Stredná odborná školaPočet A4:5.7
Priemerná známka:2.98Rýchle čítanie:9m 30s
Pomalé čítanie:14m 15s
 
Madách: Az ember tragédiája Eszmék végigvezetése Madách véleménye szerint az emberi történelmet nagy eszmék irányítják. Szerinte egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik, de megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik, s ebbol az ellentétbol egy új eszme születik. Ezt a folyamatot jelenítik meg a történelmi színek. Ezek a költemény jelen idejéhez képest a jövot mutatják be. A történelmi színek alapkonfliktusa: Ádám képviselte szent eszmék és az eszméket megtagadó, elutasító kor közötti összeütközés.

Ádámban elobb megfogamzik egy nagy eszme, késobb csalódottan kényszerül elfordulni az eszme megvalósulásától, de csalódása is egy-egy új eszme forrásává, kiindulópontjává válik. Egy-egy színben vagy a csalódás megy át bizakodásba vagy a bizakodás csalódásba. Történelmi színek: IV. Egyiptom: Ádám ifjú fáraó, minden hatalom az övé. Mégsem boldog, mert mindezt nem magának köszönheti. Csak az vigasztalja, hogy meglelte a valódi nagysághoz vezeto utat, mely nevét évezredekre hirdetni fogja: s ezek a piramisok. Ez mégsem boldogítja igazán, csak a dicsoségre vágyik. A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Erre csak Éva teszi érzékennyé. Éva szerelmének hatására értelmetlennek találja az öncélú dicsoséget. Megszünteti zsarnoki hatalmát, felszabadítja a népet.

A szín végén Ádámban megszületik a szabadság-eszme, egy olyan szabad állam vágya, ahol minden ember egyenlo. V. Athén: Az athéni szín a szabadság-eszme, az egyenloség kiábrándító megvalósulásával taszítja Ádámot csalódásba. A nép, az egyes ember szabad jogilag, de valójában - lelkileg - mégsem az: ki van szolgáltatva jellemtelen demagógok kénye-kedvének. A demagógok által megvásárolt és félrevezetett tömeg halálra ítéli szabadsága védelmezojét, Miltiádészt. Ádám csalódásából menekülve a gyönyörben, a hedonizmusban (az érzéki gyönyörök mértéktelen hajszolásában) keres feledést. VI. Róma: Élteto eszme híján a közösség széthullott, lezüllött: kéjencek és kéjnok durva orgiájának lehetünk tanúi. Ádám is részt vesz benne kelletlenül, de a bor és a kéj mámorában nem leli örömét. Nem találja meg a boldogságot.

A római szín silány züllöttségében Péter apostol szavaiban új eszme tunik fel a kereszténység hitvallásaként: a szeretet és a testvériség. Ezért az új tanért lelkesül újra Ádám. Hiába óvja a leendo kétségbeeséstol Lucifer. Ádám új világot akar teremteni. VII. Konstantinápoly: A három ókor szín után a középkor következik s Konstantinápoly újabb csalódás színhelye lesz Ádám számára. Mint Tankréd, keresztes lovagként gyoztesen érkezik meg a korai kereszténység egyik fovárosába, Bizáncba. Tapasztalnia kell, hogy a felebaráti szeretet jelképébol "vérengzo kereszt" lett. Egyetlen "i" betu miatt eretnekek ezreit küldik tuzhalálba (a homousion - egylényegu - tana szerint Krisztus azonos Istennel, a homoiusion -hasonló lényegu - szerint nem Isten, hanem ember, csupán hasonló Istenhez).

A testvériség-eszme eltorzult, Ádám csalódott, nem akar többé semmiért sem lelkesedni, csakis pihenni akar. VIII. Prága I.: A feudalizmus színe ez. Eszme nélküli, közömbös világ, akárcsak a római. Ádám itt csak szemlélodo, felfedezo tudós. Kepler zseniális csillagász, de tudományát el kell titkolnia. Ádám és Éva viszonya ebben a színben a legdrámaibb. Éva "csodás kevercse rossz s nemesnek", mégis vonzza Ádámot, eltéphetetlen kötelék fuzi hozzá "mert a jó sajátja, míg bune a koré, mely szülte ot". IX. Párizs: Az álomba merült Ádám Dantonként jelenik meg a francia forradalom napjaiban s legelso szavai: "Egyenloség, testvériség, szabadság!". A korábban már külön-külön megszületett eszmék (szabadság, egyenloség Athénban, testvériség Rómában) most már együttesen öltenek testet. Hatásukra Ádám újra cselekvo hos lesz, rendíthetetlen meggyozodéssel áll a nagy eszmék szolgálatába, a forradalmi nép élére. Éva két, egymástól eltéro alakban szerepel itt: a büszke márkino a szépség a költészet varázsát rejti magában s felkelti Dantonban is a tisztultabb érzelmeket; a durva forradalmárno Évától borzongva fordul el.

Ádám sorsa ezúttal is a bukás, mégis lelkesülten ébred fel álmából. Ez az egyetlen szín, melyet nem a csalódás, a kiábrándulás, hanem a bizakodás hangjai követnek. Szerkezetileg is elkülönül ez a szín a többitol: álom az álomban. Így teszi lehetové Madách a történeti színek következetességét: e szerint ugyanis Ádámnak minden színbol csalódottan kell távoznia. X. Prága II.: Az újra fellelkesült Ádám, Kepler szerepében hittel, bizalommal tekint a jövobe: miután felvilágosítja legjobb tanítványát a korabeli tudomány értéktelenségérol, újult erovel indul el abba az új világba, mely szent eszméit megvalósítja. XI. London: A londoni szín már Madách jelenét mutatja be, a kapitalizmus korát. Ádám itt sem aktív hos, csupán szemlélodo, szemtanú. A Tower magasából bizakodva figyeli a nyüzsgést, a londoni vásárt, közelrol nézve azonban undorral fordul el tole. A táncosok, koldusok, katonák, kéjhölgyek viselkedése kiábrándítja. Csak a négy tanuló hazáért való lelkesedését tartja "kedves látványnak" e "lapos világban".
De felnove ezekbol a gyerekekbol lesznek azok a gyárosok, akiknek embertelen cinizmusa felháborítja. A "szent költészet" már teljesen eltunt, mindenütt a "haszonlesés" ólálkodik. A jelenben Madách a szabadság, egyenloség, testvériség eszméinek elárulását látja csak. Minden áruvá vált s csodbe jutottak az egyes életsorsok is. Éva alakja itt is eléggé összetett. A no "bune" itt is a koré, mely a szerelmet áruvá aljasította, Éva mégis megorizte tisztaságát s lepereg róla a kor szennye. A szín szereploi
 
   1  |  2    ďalejďalej
 
Copyright © 1999-2016 News and Media Holding, a.s. - všetky práva vyhradené. Publikovanie alebo šírenie obsahu je zakázané bez predchádzajúceho súhlasu.